Road

Füredi Gábor, T-Systems Hungary
Füredi Gábor, T-Systems Hungary
Forrás: ITB
Összehozta a vírus az üzleti és az IT-vezetőket

A felhőt is szakemberek fújják

A vírusjárvány által felgyorsított digitalizáció miatt új kérdések merültek fel, amelyekre újfajta válaszokat kell adni. Újfajta válaszokat viszont csak az új technológiákban képzett szakemberek tudnak adni.

Új kihívásokkal kell a világnak szembenéznie, és ezeket a kihívásokat nem a COVID-járvány hozta be, az legfeljebb érezhetőbbé tette jelenlétüket és erősítette hatásukat. Az elmúlt hónapok világosan megmutatták, hogy a digitalizáció nem szimplán buzzword, és nem elég beszélni róla, hanem cselekedni is kell, méghozzá minél hamarabb. Az új digitális képességek birtokában lévő vállalatok ugyanis szempillantás alatt hagyják faképnél azokat, amelyek talán nagyobbak, de nincsen meg náluk a megfelelő tudás, mondja Szőke István, a Microsoft Magyarország partnerfejlesztési vezetője.

 

Home office-tól a tömeges tranzakcióig

A digitalizáció egyik legforróbb és sok esetben a leggyorsabb eredményeket hozó területe a felhőtechnológia. „Az idei tavasz mindenki számára egyértelműen megmutatta, hogy a felhőt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Számtalan ügyfél találta magát szembe azzal, hogy egy szerverbővítés átfutása minimum 8-10 hét, már ha egyáltalán megérkeznek az eszközök a Távol-Keletről. Ilyen esetekben nem is kérdés, hogy a felhőtechnológia tudja a szükséges rugalmasságot biztosítani, ahol ugyanannyi időbe telik 20, 2000 vagy 20 000 szerver üzembe állítása”, értékelte a járvány első hónapjainak tanulságait Füredi Gábor, a T-Systems Magyarország vezérigazgató-helyettese, az informatikai megoldások divízió vezetője.

A T-Systems tapasztalatai szerint az idő előrehaladtával jól érzékelhető volt a felhasználói igények változása (bár ezt természetesen nagymértékben befolyásolta, hogy ki, milyen szintről indult). Az első hetekben az otthoni munkavégzés biztosítása volt a prioritás, a home office és videókommunikációs megoldásokat keresték az ügyfelek. (Ebben az időszakban volt az is, teszi hozzá Szőke István, hogy a Microsoft Teams napi aktív felhasználóinak száma az átlagos 25 millióról tavaszra 75 millióra, mostanra pedig már 115 millióra nőtt – és az infrastruktúra minden komolyabb megrázkódtatás nélkül bírta.)

Itthon a felhőben

Ha az alkalmazások, rendszerek felhőbe való költöztetésének mentális vagy technológiai akadályai nincsenek is, jogi megszorítások még lehetnek. A jelenlegi hazai jogszabályi környezet bizonyos ágazatoknak (pénzügy, államigazgatás) szigorúan előírja, hogy az általuk kezelt bizonyos adatok nem hagyhatják el az ország területét.

Ez megnehezítette, vagy akár lehetetlenné is tette a nyilvános felhőszolgáltatások használatát. A T-Systems a Microsoft Magyarországgal együttműködve a saját adatközpontjában egy olyan, felhő alapú technológiákon nyugvó infrastruktúrát alakít ki, amely a publikus Azure felhő összes előnyét kínálja. A környezet mindazt tartalmazza, amit a nyilvános Azure, az operációs rendszertől a virtualizáción és az adatbázisokon át az alkalmazásokig – miközben az itt feldolgozott adatok garantáltan az országhatárokon belül maradnak.

Ezt követően került előtérbe a működés egyéb aspektusainak digitalizálása is. Számos vállalat kereste a felhőtechnológiák helyét az infrastruktúrában: milyen adatbázisokat, alkalmazásokat tudnak áthelyezni a felhőbe, hogyan tudnak tárhelyet igénybe venni, és így tovább. Füredi Gábor tapasztalatai szerint az informatikai és az üzleti vezetők mást és mást látnak fontosnak egy beruházás kapcsán. Egy CIO-nak elsősorban az lehet a fontos, hogy miként tudja a teszt- és fejlesztői környezeteket minél rugalmasabban biztosítani az üzlet számára. Az üzleti oldal viszont a nagy mennyiségű tranzakciót végrehajtani képes, gyorsan skálázható megoldásokat keresi. A vírushelyzet ezt a két igényt hozta nagyon gyorsan összhangba, márpedig ezt felhő nélkül szinte lehetetlen megoldani.

 

Tudás nélkül nem megy

A felhőtechnológiák iránti igény ilyen gyors felfutása szükségszerűen kiemelt fontosságúvá teszi a technológiai továbbképzéseket, az ügyfeleknél és a partnereknél egyaránt. „A Microsoftnál úgy gondoljuk, hogy a munkavállalók továbbképzése, különös tekintettel az informatikai szakemberek tudásának folyamatos fejlesztésére, egészen biztosan és már rövid távon megtérülő befektetés is”, mondja Szőke István.

Így látta ezt a T-Systems is: jó ütemérzékkel, még az év elején, bőven a vírusjárvány hazai kitörése előtt indított el egy közös képzési és fejlesztési programot a Microsofttal. A program első fázisa az ősz elején lezárult, és ennek eredményeképpen a T-Systems szakértői mintegy 200 darab Microsoft felhő képesítést szereztek meg, elsősorban Microsoft Azure technológiai területen. Ezzel Magyarországon messze a T-Systems rendelkezik a legtöbb, a Microsoft felhőtechnológiáihoz kapcsolódó szakértői képesítéssel. A közös munka itt nem áll meg, a meglévő tudás elmélyítése, illetve új szakemberek képzése éppúgy napirenden van, mint különféle megoldások közös fejlesztéséről vagy közös szolgáltatáskatalógus összeállításáról.

Szőke István, Microsoft Magyarország
Szőke István, Microsoft Magyarország

A T-Systems már 15 Azure-felhő alapú megoldást kínál ügyfeleinek. Elsősorban a migrációt előkészítő és tervező szolgáltatásokról van szó. „A koronavírus okozta helyzet miatt több ügyfélnél meglehetősen hirtelen jött a felhőre való áttérés, nem tudtak minden tekintetben felkészülni. Kérdésként merül fel, hogy mennyire állnak ők maguk készen, mennyire állnak készen a rendszereik, hogyan kell levezényelni az átállást. Ehhez sok segítséget, iránymutatást nyújt a szakértő partner még akkor is, ha ez mindössze az ügyfél saját döntésének megerősítését jelenti”, mondja Füredi Gábor.

 

A biztonság nem akadály

Mind a Microsoft, mind a T-Systems szakembere úgy látja, hogy a felhőre való áttérés legnagyobb akadálya nem a technológiában, hanem a fejekben rejtőzik. „Évtizedek megszokása, hogy az infrastruktúra helyben van, és ezt a beidegződést nehéz feladni,” fogalmaz Füredi Gábor. Arra is volt példa, hogy azért nem sikerült a Teams bevezetése, mert a vezetőség a megszokott emailt preferálta, és nem látta be a szélesebb körű együttműködést biztosító platform előnyeit. További evangelizációra van szükség, mondja a T-Systems vezérigazgató-helyettese, mert a 21. században nem engedheti meg magának egy vállalat, hogy leragadjon a múlt századi megoldásoknál.

A felhővel szembeni ellenérzések egy jó része hosszú ideig a biztonság körül forgott. Szőke István szerint azonban az erre való hivatkozás legalábbis idejétmúlt. „Egy Microsoft-adatközpontnak sokkal több biztonsági tanúsítványa van, mint bármelyik hazai létesítménynek”, mondja erről. Jogi akadályok lehetnek, de arra külön megoldást hozott létre a T-Systems és a Microsoft. (Lásd az „Itthon a felhőben” című keretet!) Mindezzel együtt, ha valaki igényli, a hibrid felhőmegoldások a régebbi biztonsági beidegződések megnyugtatására is alkalmasak lehetnek – például a Microsoft 365 (korábbi nevén Office 365) csomag adatait helyben is lementik.

Füredi Gábor szerint az előttünk álló hónapokban a vállalatok mérlegelik, hogy a járvány idején bevezetett felhőmegoldásokat hosszabb távon is megtartsák-e, vagy visszatérjenek a korábbi működési módra, de ő biztos benne, hogy az ügyfelek nagy többsége nem fog visszalépni, és a hibrid megoldások még több teret nyernek.