Road

22_1.jpg
Forrás: ITB
Digitalizációs index 2020

Magyarországon a tulajdonosok elköteleződése hajtja a digitalizációt

A digitalizáció rugalmasságot, sebességtöbbletet, minőséget és hatékonyságot és 2020-ban mindenekelőtt biztonságot ad, mindezek mentén versenyképesebb, eredményesebb működést lehet elérni. A koronavírus lényegében nem változtatta meg a vállalati digitalizációs terveket, csak felgyorsította a végrehajtásukat. Sok vállalat az eredmények alakulásában már számszerűsítve is érzi a digitalizáció hatásait.

Két távközlési vállalat ügyfélszolgálatán is hosszabban kellett várakoznom az elmúlt időszakban: egyik helyen csekély egy óra leforgása alatt sikerült a megfelelő dokumentumokat megtalálni, kitölteni és az ügyet elintézni. Másik helyen telefonos segítséggel oldottuk meg végül a fél órás problémát. Azonban innen már reménykedve távoztam, hiszen egy nem nekem szánt párbeszédből kiderült, a régi gépeket hamarosan lecserélik, lesz új nyomtató, és egy bevezetendő workflow-megoldásnak köszönhetően következő alkalommal már csak öt percet kell várakozzak.

Noha a technológiák használatában élenjáró iparágról, távközlésről volt szó, a digitalizáció az ügyfelek áhította gyors kiszolgálást még nem hozta el. Pedig a digitalizáció rugalmasságot jelent, hatékonyságot és minőségi változást hoz a vállalatok életébe, és 2020-ban mindenekelőtt biztonságot ad, hogy a szervezetek tudják folytatni értékteremtő munkájukat a megváltozott körülmények ellenére is – derül ki a Siemens és a GKI Digital kétévente elvégzett digitalizációs felméréséből. Az egyik eredmény a digitalizációs index, amelyet öt témakört vizsgálva alkotnak meg: a digitalizáció fontossága, a vállalat felkészültsége, a digitalizáció jelentette lehetőségek, a jelenlegi helyzet és a digitalizációs tervek.

 

Tudják, mit jelent a digitalizáció

Ha számszerűsíteni kellene, akkor a magyar vállalatok digitalizációs indexe 2020-ban 3,4 – nem változott a két évvel ezelőtti indexhez képest. Vállalatméret szerint a kisvállalatok digitalizációs indexe 3,4, a közép- és nagyvállalatoké viszont valamivel jobb, 3,6. A kutatásból kiderül, hogy a digitalizáció jelentéstartalma sokkal letisztultabb, mint az előző felméréskor volt. Tulajdonosi, döntéshozói szinten digitalizáció alatt nem a meglévő folyamatok digitális kiváltását értik, hanem sokkal komplexebb lett az értelme: hatékonyság növelése, különböző szoftverek integrálása, rendszerfejlesztés, adatok gyűjtése, adatvagyon felhasználása a vállalati célok elérésére.

Van számszerűsíthető eredménye?

Kicsit aggasztó, hogy a Siemens-GKI kutatásban szereplő vállalatok 40 százaléka nem tudja kimutatni a digitalizáció eredményeit. Megértjük, hogy nehéz adatokba önteni a digitalizációt, hiszen komplex fogalomról van szó, nemcsak egyszerűen egy új hardver vagy szoftver megvásárlásáról. Adatok hiányában azonban a továbblépés is nehéz lesz ezeknek a szervezeteknek. Nehezebben születnek meg a döntések, hogy mely területtel folytassák a digitalizációt, milyen üzleti célokat tartsanak szem előtt. De ha az optimista szemüveget vesszük fel, akkor már örvendhetünk annak, hogy a cégek 60 százalékánál (a közép- és nagyvállalatok 68 százalékánál) a digitalizáció kimutatható közvetlen vagy közvetett változást hozott az üzleti eredményekben.

Nőtt a digitalizálás fontossága a vállalatoknál, a két évvel ezelőtti felmérésben még csak a negyedik helyet foglalta el, idén a harmadik helyre lépett elő, a munkaerő képzése és az általános modernizálás előzi meg a működési hatékonyságot növelő eszközök rangsorában. A változás a kisvállalatok igyekezetének köszönhető, amelyek a versenyben maradás megkerülhetetlen eszközének tekintik a digitalizációt.

 

Bízzuk a gépekre az adminisztrációt!

Node, melyek is azok a területek, ahol a digitalizáció elterjedt vállalatok körében? Az élen immár harmadik alkalommal nincs változás, továbbra is az adminisztráció vezet 94 százalékkal. Gyakorlatilag nincs olyan megkérdezett vállalat, amely szerint az általuk működtetett adminisztrációban ne jelent volna meg valamilyen formában a digitalizáció.


A tervezés, értékesítés és marketing, valamint a logisztika azok a területek, ahol már majdnem minden második vállalat jelezte, hogy elindult a digitalizációs ösvényen. A gyártás területén és a döntéstámogatásban viszont még van hova fejlődni, főleg a kisvállalatok körében. Ez az a terület, ahol a nagyobb cégek 16 százalékos előnyben vannak. Valahol érthető is, hiszen olyan beruházásigényes folyamatokról beszélünk, amelyre a kisvállalatok nem tudnak áldozni, még ha szeretnének is.

 

Átalakul a vállalat működése

Ha a vállalatok rászánják az időt és energiát a digitalizálásra, ettől a vállalat működése is átalakul. A kutatás szerint a digitalizáció rengeteg új területnek nyit utat a vállalati működésen belül. Hatására minden vállalatnál, ágazattól és mérettől függetlenül megjelenik az adatgyűjtés, az adatbiztonság és adatvagyon kezelése, az adatelemzés és a távoli munkavégzés lehetősége – utóbbi jelentősége – nem meglepően – a vizsgált időszakban nőtt a legjobban. Az új területek megjelenése azt is jelenti, hogy a vállalatoknál megnövekedett az új szaktudás és munkaerő iránti igény. Vagyis láthatjuk, a digitalizáció nem vette el a munkahelyeket, hanem újakat teremtett.


A korábbi felmérésekhez képest újdonság, hogy a digitalizáció miatt a vállalatok komolyabban foglalkoznak az adat- és általános biztonsággal egyaránt. Ez azt jelenti nagyon sok, vállalatnál, hogy a működési, gyártási folyamatokból származó adatvagyon legalább olyan fontos, mint maga az előállított termék, szolgáltatás, és nem engedhetik meg maguknak, hogy ne foglalkozzanak védelmükkel.

 

Érvek a digitalizáció mellett

A kutatás szerint folyamatosan változnak azok az érvek, amelyek elindítják a vállalatok digitalizációs folyamatait. Idén legtöbb cég azért fogott bele a digitalizációba, mert az biztonságosabb és tervezhetőbb működést szeretne – ez a két érv idén újdonságként jelent meg. A legfontosabb érv a digitalizáció mellett a folyamatok nyomon követhetősége, vagyis a rugalmas működés fontossá vált a szervezeteknek.


A közép- és nagyvállalatok esetében is a biztonságosabb és tervezhetőbb működés az új érv, de az előző évekhez hasonlóan továbbra is fontos számukra, hogy jobban követhetik a folyamatokat, könnyebben optimalizálhatják azokat, nő a hatékonyság, a versenyképesség, csökkennek a működési költségek, egyszerűsödnek a munkafolyamatok, csökken az egyes folyamatok időigénye, nő a tervezés hatékonysága, javul piaci, partneri igényeknek való megfelelés.

Hasonló felmérésekben Nyugat-Európában előkelő helyet foglalnak el olyan érvek, mint például az energiahatékonyság növelése vagy a munkaerő optimalizálása, itthon ezek viszont látványosan kimaradnak a top tízes listából, a magyar vállalatok a mindennapi tevékenységhez közelebb lévő működési hatékonyság optimalizálására összpontosítanak.

Nem befolyásolta a koronavírus a magyar digitalizációt

A Siemens kutatásában a koronavírus hatásait is vizsgálták, és meglepő eredmény született: a vállalatok 62 százalékánál nem befolyásolta érdemben a digitalizáció fontosságának megítélését. A folyamatokra azért már hatott, hiszen könnyebbé vált egy-egy új fázis elindítása, egyszerűbb lett a már meglévő projekt engedélyeztetése, hamarabb tették élesbe a projektet. Vagyis a folyamatokon gyorsított, de érdemi hatást nem tudott gyakorolni. A digitalizáció annál komplexebb, hogy a közepes méretű és nagyvállalatoknál pár hét alatt ilyen jellegű stratégiai döntéseket hozzanak.

Más kép rajzolódik ki a kisvállalatoknál, ahol a digitalizáltság nem volt annyira fejlett, mint a nagyobb cégeknél, ezért a kisvállalatok 52 százalékánál a digitalizáció jobban előtérbe került vagy sokkal fontosabbá vált a koronavírus hatására (ez az arány a közepes és nagyvállalatoknál csupán 34 százalék). Ez egyfajta pánikreakció is, a járvány felhívta a kisebb vállalatok figyelmét arra, hogy le vannak maradva, van hova fejlődniük, van mibe beruházniuk. Ezek a vállalatok már a nyár folyamán komolyabb beruházásokba kezdtek, lehetőségeikhez mérten.

A digitalizáció feltételeit vizsgálva a kutatás nagy ugrást tapasztalt a tulajdonosi elköteleződésnél, ami egyértelműen a koronavírus-járvány egyik legfontosabb hatása. Rengeteg felső vezető, vállalatvezető és tulajdonos döbbent rá, akár személyes érintettségéből adódóan is, hogy digitalizálni kell. Nemcsak érdemes, hanem már muszáj, és ez a versenyben maradás, sok esetben pedig a túlélés záloga.

 

Az amerikai vezetők is beálltak a digitalizáció mögé

Lapzártán előtt kevéssel jelentette meg a Dell Technologies a kétévente megismételt digitalizációs kutatását egy nemzetközi online konferencián. Az amerikai vállalat kutatásának eredményei is hangsúlyozták, hogy egy jó digitalizációs projekt mögött elkötelezett felső vezetői réteg áll, amelynek tagjai nagyban meghatározzák ezeknek a projekteknek a sikerét. A vállalatok nagy része az agilis, távolról dolgozó munkaerőnek tulajdonítja a sikeres digitalizációs projekteket, de az is fontos, hogy a vállalat keretein belül minden szükséges digitális képesség megtalálható. A digitális átalakulás programokat erősítette, hogy a vállalatok komoly digitális kultúrát építettek ki.


A több iparágat megvizsgáló felmérés szerint az esetek 43 százalékában a távoli beteggondozás és diagnózissal kapcsolatos digitális törekvések erősödtek meg, míg a negyedik helyezett ezen a ranglistán 38 százalékkal az ügyfeleknek és alkalmazottaknak nyújtott digitális tapasztalatok újragondolása végzett. Két évvel korábban a kiberbiztonság, az IoT és a multi cloud környezet volt a középpontban.

Érdemben nem változtak a 2018-as felméréshez képest a digitalizációs projektek buktatói: az adatvédelmi aggályok és a biztonsági kockázatok vezetnek 31 százalékkal. Az is kiderül, hogy a nyugati országokban sincs kolbászból minden kerítés: 30 százalékban a forrás- és pénzhiány akadályozta a digitális projekteket. Végül mi sem mutatja jobban, hogy mennyire az adatelemzési kapacitás számottevő fejlesztése, hogy az esetek 29 százalékában az nehezíti a digitális projekteket, hogy a vállalatok nem tudnak előremutató információkat kinyerni az adatokból, vagy hogy olyan sok az adat, hogy képtelenek azokat feldolgozni.

A nemzetközi kutatás szerint a hazai helyzettől eltérően a vállalatok 80 százaléka sikeresen gyorsította digitalizációs törekvéseit 2020-ban. Egyértelműen látszik a kutatásból, hogy a járvány jelentette kihívásokra válaszoltak ennyire gyorsan a vállalatok, hiszen az esetek 48 százalékában a kiberbiztonságot erősítették meg, 44 százalékuk pedig szélesebb körre terjesztette ki a távmunka lehetőségeket.